Nagyon szeretek képeslapot kapni! Eszembe jut, annak idején mindkét nagymamámat láttam, milyen gondosan készültek a Karácsonyra, s rendületlenül küldték minden kedves rokonuknak, barátaiknak az üdvözlő képeslapokat. Anyai nagymamám sokszor 20-25 képeslapot is elküldött. Imádtam ezt a tulajdonságát is – amit igazából felnőttként tud az ember értékelni. Mekkora nagy öröm lehetett ezeknek az embereknek, hogy várhatták, s mindig meg is érkezett mamám üdvözlete. ♥
De nemcsak küldeni jó, kapni is nagyon nagy öröm! Meg is őrzöm mind egy szálig, a kapott üdvözlőlapokat én is. Egy nagy dobozban tárolom ezeket a szép kincseket, de scrapbookosként, főként az előbb említett cikk hatására, rájöttem, ennél nagyobb becsben is tarthatom őket! Ebben a cikkben megmutatom, hogyan helyeztem szép környezetbe a mi családunk 2012-ben kapott képeslapjait, néhány nappal ezelőtt. Bízom benne, néhányan kedvet kaptok és elkészítitek a saját változatotokat.
Tetszik az ötlet, de kíváncsi vagy másokéra is? Ebben az időszakban több blogger foglalkozik ezzel a témával. Nagy kedvencem és példaképem, Becky Higgins is foglalkozik a témával a Mit csinálj a karácsonyi képeslapokkal c. bejegyzésében. Az alábbi néhány sort Becky cikkéből idézem, a teljes bejegyzést elolvashatod a fenti linkre kattintva.
„Vége az ünnepeknek és mindent elpakoltunk… de mit tegyünk az üdvözlőlapokkal/kártyákkal/fotókkal, amelyeket szeretteinktől kaptunk? Íme néhány lehetőség:
- dobd ki mindet
- őrizd meg őket egy dobozban vagy tartóban
- készíts velük scrapbook oldalt
- lyukaszd ki a felső sarkuknál fogva, s fogd össze őket egy fémgyűrűvel
- a kedvenceidet tedd ki a hűtőre, a többit dobd ki
- csúsztasd be mindet egy 12×12 méretű Project Life tasakba és helyezd be az albumba.
Mindenki aszerint fog tenni, ami számára a legjobb érzést okozza. Például, jómagam korábban megőriztem és tároltam az összes üdvözlőkártyát. De néhány évvel ezelőtt rátaláltam ezekre a zippzáras tasakokra, melyek tömve voltak kártyákkal, amikre soha még csak rá sem néztem… és úgy döntöttem, nem gyűjtöm őket tovább. Mindet kidobtam. Szeretem ezeket az embereket, de ez így igazából egy nagy össze-visszaság, lim-lom volt. Felszabadító érzés volt számomra megválni tőlük, s nem sajnálom egyáltalán. De ebben az évben kész vagyok tenni valamit ezekkel a kártyákkal.”
Ha tetszett ez a cikk, kérlek, oszd meg a Facebookon vagy szólj hozzá és fejtsd ki véleményed!
Trackback/Pingback